Volt egyszer egy kislány akit Annának hívtak.
Ez,az Anna egyszer ki ment játszani a kiskutyájával.
A kis kutyáját Morzsinak hívták.
Anna egyszer kiált az eresz alá és kiáltott
-Hol vagy Morzsa? De a kutya nem jött.
Kiált vagy ezerszer de nem jön Morzsi.
A kislány nagyon szomorú lett. És elkezdett gondolkodni.
-talán azért mert meg volt kötve(Nem-Nem)
-vagy mert nem játszottam vele eleget(Nem-Nem)
-vagy mi lett vele?
-Elütötte egy autó(De nem is tudott kimenni)
- Megunta és itthagyott("LEHET")
-De Morzsi!
Kiáltott a kislány.
-Morzsikám gyere elő! Hol bujkálsz?
A kutya nem jött a kislány már sírt.
Sírva mondta aszt: Morzsa a neve
Lompos a farka Bozontos kis szőre van Nagyon hiányzol kis kutyám.
Teltek múltak az évek... a kis lány aki akkor 7 éves volt most 10 éves lett 10. szülinapján aszt kívánta: "Morzsika ha még egyszer láthatnálak aszt kívánom gyere haza"
és elfújta a 10 gyertyát.
Ekkor ugatást és nyöszörgést hallott
Felfigyelt kiáltotta Morzsa!!! Á... nem a Morzsa volt a szomszéd gyereknek új kutyája lett és összemarakodott az öregebbikkel.
Pár hónap múlt el... és a Morzsa nem jött a kislány már nem várta de esténként mindig eszébe jutott az ő Morzsija!
vége!
Hol volt s, hol nem volt egyszer egy kisfiú eszt a fiút nem tudtuk hogy hívták senki sem tudta a nevét sem hogy hol lakik ő más volt mint a többi fiú. Esténként az ágyába bújt és egy könyvbe írt ez volt a naplója:
Bele olvastunk mikor a kisfiú iskolában volt ezen szövegek voltak benne: Kedves naplóm! Mindenki szerint én oly más vagyok! de nem! nekem is van háziállatom de eszt senki se tudja a kis cicám Mirci cica de nem olyan mint a barátomé Ferié neki egy Erdélyi Kopója van de hát... nem tudom én nem merem a cicámat bejelenteni aszt se tudják hol lakom ki vagyok az én nevem Szilágyi Tamás anyukám már nem él. apukám alkoholista nem is tudja a nevem! De nem sokára aludnom kellene. éjfél múlt 9 perccel! Lehet nem vagyok jó fiú de sem rossz! szeretek egy kislányt az iskolából de ő csak úgy mosolyog rám mint egy jó barát.
tovább nem tudtuk mert a kisfiú hazatért. az édesapja köszönés helyett adott neki egy pofont. a kisfiúnak nagyon fájt a feje az apja aszt mondta: Ne merészelj nekem itt nyavalyogni eredj húzzál be a szobádba és tanuld meg a házit!
elmúlt pár év... a kisfiú 29 éves lett. apja már nem volt. elmeséljük a tragédiát: 1999 08. 04. a halála napja mert akkor is ittas volt. a fiúnak csak annyi teendője volt otthon neki kellett mosogatni takarítani satöbbi...
egyszer így szól az apjához: Drága Apám én eszt már nem bírom legyen szíves el mosogatni.- Az apja erre felháborodott: Mi van te kölök?- szólt édesfiához és elment azutén lement a parkolóba beült "egy" kocsiba és ment-ment amíg kiszállt az út közepén és a tragédia megtörtént.a fiú boldogan élt...ezután.
Vége
